Tájékoztató a meglévő kutak engedélyezési eljárásáról

Tisztelt Lakosság!

Jogszabály értelmében a kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése engedélyköteles tevékenység. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítása értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító ásott illetve fúrt kútra vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatását 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

MILYEN ENGEDÉLYT AD KI A JEGYZŐ?

A kutak a Vgtv. 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. A törvény 28/A. § (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.

A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmezése miatt fontos kiemelni, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. r. (a továbbiakban: 72/1996. Korm. r.) 1. § (1) bekezdése a „vízügyi hatóság” kifejezést a területi vízügyi hatóságokra alkalmazza, amelyek szervezetileg jelenleg a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok alá tartoznak.

Jegyző által kiadott engedélye:

• Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése.
• Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.
• Üzemeltetési engedély: Azokra a kutakra, amelyek a jogszabályok értelmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.
• Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.

Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.

A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az eljárások célja, hogy e vízilétesítmények regisztrálva legyenek, adatbázisba kerüljenek, illetve, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás és a felszín alatti vizek minősége nyomon követhető legyen. Vízkészleteink és környezetünk megóvása közös érdekünk.

JEGYZŐI HATÁSKÖR

Feltételek	Megjegyzés, magyarázat
Nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet.	Jelenleg nincs ilyen Tóalmás területén.
A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel.	Nem történhet a vízkitermelés rétegvízből, vagy karsztvízből. Magyarországon a talajvizek átlag mélysége a hegy- és dombvidéki területek kivételével ritkán haladja meg a 20 métert, ezért amennyiben a létesítési engedély iránti kérelemben ezt meghaladó mélység szerepel, vizsgálni kell, hogy a kút valóban talajvízadó rétegre létesül-e. E tekintetben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető eligazítás.
A kútból maximálisan 500m3/év mennyiséget lehet kitermelni.	Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivételt tesz lehetővé. Azonban a háztartási vízkivétel zöme jellemzően vegetációs időszakban, a nyári hónapokban történik locsolási célra, mellyel szemben a téli vízhasználat alárendelt. Így a nyári hónapokban a vízkivétel mértéke a számolt átlagos napi vízkivételt meghaladhatja. Hazánkban átlagos házi vízigényként 60-100 liter/fő/nappal lehet számolni komfortfokozattól függően, ugyanez számosállaton 80-120 liter/nappal, a locsolásra pedig 4 hónapra átlag 1 liter/m2 -rel
A vízilétesítmény csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé.	E rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vize valóban háztartási célokra, és/vagy házi ivóvízigény kielégítésére kerüljön felhasználásra.
A vízkivétel háztartási igények vagy házi ivóvízigény kielégítés érdekében történik.	A háztartási igény a magánszemélyek részéről merülhet fel a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltésére és vízpótlására, A háztartási igények egyik kiemelt esete a házi ivóvízigény, hiszen itt a víz minőségét is kötelezően vizsgálni kell és az ivóvízre vonatkozó jogszabályi követelményeknek meg kell felelni.
A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.	Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe.

Amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a területileg  illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

A 72/1996. Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól (jegyzőtől) fennmaradási engedélyt kell kérni. A (3) bekezdés szerint a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció a része. A 15. § (3) bekezdésben meghatározott tervdokumentáció alatt az adott vízilétesítmény létesítéséhez szükséges dokumentáció értendő, és tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének illetékességébe tartozó kutak esetében ez a 41/2007. BM rendelet 2. mellékletét jelenti, ennek megfelelően az ott felsorolt adattartalmat tartalmazó dokumentációt kell benyújtani. Mindezek alapján a hatóság az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmények esetében fennmaradási engedélyt ad, amivel együtt (akár egybefoglaltan, de utalva rá) kiadja az üzemeltetési engedélyt is. A fennmaradási engedély a vízjogi létesítési engedélyt pótolja, de életszerűtlen lenne az ügyfeleket terhelni egy újabb, az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtására, mikor a fennmaradási engedély minden, az üzemeltetési engedélyhez szükséges adatot tartalmaz. Azonban a fennmaradási engedély egy egyszeri aktusra, a vízilétesítmény legalizálására szolgál, és nem pótolja az üzemeltetési engedélyt, amely határozott időre szól és tartalmazza a vízilétesítmény üzemeltetéséhez szükséges előírásokat. Az ásott kutak fennmaradásának engedélyezése témakörben szót kell ejteni arról a helytelen lakossági gyakorlatról, hogy sokan az ásott kútba vezetik a háztartási szennyvizet vagy a burkolt felületekre – általában a tetőfelületre – hulló csapadékvizet. A szennyvíz bevezetések esetén nem kell magyarázni annak szennyező és környezetkárosító voltát. Amennyiben a hatóság ezt észleli, a szennyezőanyag bevezetést haladéktalanul meg kell szüntetni és fel kell hívni a környező lakosság figyelmét a felszín alatti víz elszennyezésének veszélyére és a fertőzés kockázatára, mely a környező kutakban is jelentkezhet. A szennyezett vízzel a kiskerti növények locsolása és az így termesztett növény elfogyasztása is kockázatos. A felszín alatti víz szennyezésének észlelését követően a területileg illetékes vízvédelmi hatóság (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) értesítése szükséges. A vízvédelmi hatóság a 219/2004. Korm. r. 19. § alapján a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében. A tetőfelületekről származó csapadékvizek kútba vezetése szintén nem kívánatos; az ilyen bevezetést meg kell szüntetni. Az elvileg tiszta csapadékvízzel ugyanis nagy mennyiségű finom szemcseméretű üledék (a tetőre ülepedett por és növényi maradványok keveréke) mosódik be, mely a kút talpára rakódva a vízilétesítmény vízadó képességet rontja és akár néhány éven belül tönkre is teheti.

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

A jegyzői engedélyezési eljáráshoz benyújtandó:

• A vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyre vonatkozó csatolt minta szerinti kitöltött kérelem nyomtatvány 
• Adatlap (ásott vagy fúrt kút)
• Helyszínrajz
• fényképfelvétel a kútról és környezetéről

Fúrt kút esetében: A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása. (Kútfúró oklevelének másolata, pecsétje a dokumentáción)

Kérelem letöltése